2007. december 2., vasárnap

Halmai Tamás: Fonódni fényvető szavakba

Változatok lírára és líraiságra – II. rész

Varga Mátyás: Vagyis a hatalom?

Könyvismertető

Spiró György: Délután

Esszé

Eörsi László: „Ott, akkor és úgy…”

Könyvismertető
Tóth Ilona kivégzésének 50. évfordulójára a híressé vált medika történetéről az eddigieknél jóval vaskosabb tanulmány jelent meg. A Magyar Nemzet riportere így mutatja be a kötetet: „Véget érhet a Tóth Ilona személye körüli vita, amely a kivégzése óta eltelt ötven évben, különösen a rendszerváltás óta, újra és újra fellobban. Kiss Réka és M. Kiss Sándor történészek könyvükben hatévi kutatómunka után minden kétséget kizáróan bebizonyítják: az a brutális gyilkosság, amellyel a medikát kirakatperében vádolják, ott, akkor és úgy, ahogy a peranyagban szerepel, nem történhetett meg.”

Gárdos-Orosz Fruzsina: Polgári joggal a gyűlöletbeszéd ellen

A kormány 2007. szeptember 14-én módosítási javaslatot nyújtott be a hatályos Polgári Tör­vény­könyvről szóló, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) személyhez fűződő jogokat szabályozó részéhez.

Papp László Tamás: Rögeszme-bédekker

Startol az ámokfutó-bajnokság
Daniel Pipes, könyvismertető

Pál Attila: Vérfakasztó gyémántok

Januárra halasztották Charles Ghankay Taylor korábbi libériai elnök perét, akit a Sierra Leonéban elkövetett háborús bűneiért vonnak felelősségre Hágában. Ügyét továbbra is ugyanaz a nemzetközi bírói testület tárgyalja, amelyet öt éve az ENSZ támogatásával külön ennek az eljárásnak a lefolytatására állítottak fel Freetownban. A tavalyi első meghallgatáson Taylor rezzenéstelen arccal közölte, hogy ártatlannak vallja magát, s egyébként sem ismeri el e bíróság illetékességét.

Az Európai Parlament állásfoglalása a Sierra Leone-i különleges bíróságról: Charles Taylor ügye

A BIZOTTSÁG 874/2005/EK RENDELETE (2005. június 9.)
a Libériával kapcsolatos további korlátozó intézkedésekről szóló 872/2004/EK tanácsi endelet módosításáról

Könnyen megússzák a modern despoták

Afrikai háborús bűnös a bíróság előtt: Vér és gyémánt

A permanens polgárháború - gondola háttér

Losoncz Alpár: Populista volt-e Arendt?

2007. december 1., szombat

Az István, a királyról elfeledkeztünk

Levelek és kérdések Spiró Györgyhöz
Beszélő Nyitott Est

Spiró György a wikipédiában, a DIA-n, a Startlapon, egyéb



2007. november 18., vasárnap

Széky János: Miért nem szereti a globalizáció Budapestet?

Nem, a György Péter által felsorolt bajok nem ab­ból származnak, hogy a globalizáció szétveri a fe­le­lős­ség és a szolidaritás értékeit, hanem abból, hogy a globalizáció nincs eléggé jelen.

Az események hevében az a megtiszteltetés ért, hogy a prágai Respektbe írhattam elemzést a Magyar Gár­dá­ról. Ez a hetilap körülbelül olyan, mintha az ős-Be­szé­lő­ből lett volna a HVG, szoros együttműködésben az Economisttal.

Seres László: Magyar Nemzeti Kockázatközösség

Az egyik ilyen, bátortalan féligazságokból felépülő rossz kompromisszum az egészségbiztosítás átalakításáról szóló szeptemberi paktum, amit viszont mindkét kormánypárt saját felülmúlhatatlan sikereként próbál eladni egyre fogyatkozó rajongótáborának.

Bauer Tamás

Zádori Zsolt: Történet, áthangszerelve

Járai Zsigmond egykori jegybankelnök a fiával közösen Kárpátiát hallgat. Miért?

Tankönyvbe illő, hogyan válik a feldolgozatlan múlt zavaros önigazolássá, hogyan keres a bizonytalan identitás új kulturális kapaszkodókat, nem számít, ha azok szélsőjobboldalon vannak is, a lényeg, hogy biztosan „ne legyenek a másik oldalon”.

Csengery Kristóf: Banális történet

Olyan ez, mintha halálra ítélték volna egy rokonomat, tudnám, hogy közeledik a kivégzés ideje, és most azon tépelődnék, hogyan fogják csinálni.

Kovács András Ferenc: Kosztolányi Vásárhelyen

Vers

Beszélő, 2007. október

Vers
Kovács András Ferenc: Kosztolányi Vásárhelyen

Kistotál
Csengery Kristóf: Banális történet
Olyan ez, mintha halálra ítélték volna egy rokonomat, tudnám, hogy közeledik a kivégzés ideje, és most azon tépelődnék, hogyan fogják csinálni.

Beszélő-beszélgetés
Beszélő: Az István, a királyról elfeledkeztünk
Levelek és kérdések Spiró Györgyhöz

Folyamatos jelen
Zádori Zsolt: Történet, áthangszerelve
Járai Zsigmond egykori jegybankelnök a fiával közösen Kárpátiát hallgat. Miért?
Tankönyvbe illő, hogyan válik a feldolgozatlan múlt zavaros önigazolássá, hogyan keres a bizonytalan identitás új kulturális kapaszkodókat, nem számít, ha azok szélsőjobboldalon vannak is, a lényeg, hogy biztosan „ne legyenek a másik oldalon”.

Vendégkönyv
Seres László: Magyar Nemzeti Kockázatközösség
Az egyik ilyen, bátortalan féligazságokból felépülő rossz kompromisszum az egészségbiztosítás átalakításáról szóló szeptemberi paktum, amit viszont mindkét kormánypárt saját felülmúlhatatlan sikereként próbál eladni egyre fogyatkozó rajongótáborának.

Játéktér
Losoncz Alpár: Populista volt-e Arendt?
Pál Attila: Vérfakasztó gyémántok
Papp László Tamás: Rögeszme-bédekker
Gárdos-Orosz Fruzsina: Polgári joggal a gyűlöletbeszéd ellen

Befejezetlen múlt
Majtényi György: Folt a kék díványon
Az uralmi elit életformája Magyarországon az 1950-es, 1960-as években – II. rész
Eörsi László: „Ott, akkor és úgy…”

Kultúra
Spiró György: Délután
Varga Mátyás: Vagyis a hatalom?
Láng Zsolt: Potyautas
Dragomán György: Herceg
Tamás Margit: Nem enged el
Halmai Tamás: Fonódni fényvető szavakba
Változatok lírára és líraiságra – II. rész

Visszabeszélő
Széky János: Miért nem szereti a globalizáció Budapestet?
Nem, a György Péter által felsorolt bajok nem ab­ból származnak, hogy a globalizáció szétveri a fe­le­lős­ség és a szolidaritás értékeit, hanem abból, hogy a globalizáció nincs eléggé jelen.

Halmai Tamás: Fonódni fényvető szavakba

Változatok lírára és líraiságra – I. rész

A 78. Ünnepi Könyvhét (és a 6. Gyermek­könyv­napok) verskínálata – gazdagságában és színvonalában – nem maradt el a korábbi évek lírai termésétől. Az alábbiakban a Könyvhét hivatalos listáján szereplő, illetőleg a 2007. júniusi rendezvénysorozathoz időben közel megjelent kötetek közül – a válogatás személyességének vállalt esetlegességével – tíz munkát ajánlunk az olvasó figyelmébe.

Vajda Mihály: Egy szomorú színjáték dokumentumai

Szilágyi Lenke képei Stuttgartban

Bazsányi Sándor: „Bízvást…”

A hazaféltés romantikus alakzatai
„De a hazáról… Úgy van, a haza!Zengjen felőle hát a dal, nosza!…”(Arany János: Vojtina Ars poétikája)
„Az érzelmekben, s mindabban, ami velük összefügg, szintén van középhatár…”(Arisztotelész: Nikomakhoszi etika, Szabó Miklós fordítása)

Arany János

Márton László: Kedvenceink dédelgetése

Valahányszor Margócsy István irodalmi kultuszokról írt tanulmányait olvasom (és erre immár két évtizede, a szerző első Petőfi-könyve óta folyamatosan van lehetőség), mindig olyan érzésem támad, hogy átlátok a szitán. Adott egy közismert és többnyire közkedvelt irodalmi személyiség, plusz a hozzá tartozó életmű (ez volna a szita), és azt veteti észre a tanulmány, hogy amit gondolok az illetőről és műveiről, azt mások már réges-rég elgondolták, olykor az ellenkezőjét is (ez meg az átlátás kezdete).

Margócsy István: Irodalomtörténészi vízió a költészet állapotáról

András László – Babiczky Tibor: „A bajok voltak a szerencséim”

Beszélgetés Réz Pállal

Réz Pál
Válogatott irodalomjegyzéke

Galántai Zoltán: Földönkívüli művészet és földi evolúció

„A Holdon észrevettek egy különös formát, olyan volt, mint egy sziklák közül kiemelkedő női fej. Azóta változás történt azon a helyen. Leomlott néhány szikladarab, és így láthatóvá vált három csúcs, amely már csak egy öregasszony homlo­kára, orrára és állára hasonlít.”(Fontenelle: Beszélgetések a világok soka­ságáról. Lakatos Mária fordítása)

Michael Drosnin: A Biblia kódja

Majtényi György: Folt a kék díványon

Az uralmi elit életformája Magyarországon az 1950-es, 1960-as években – I. rész

Rákosi Mátyás a Wikipédiában
Magyar Életrajzi Lexikonban 1000-1990

Kádár János a Wikipédiában
Magyar Életrajzi Lexikonban 1000-1990

Államvédelmi Hatóság a Wikipédiában

Noszkai Gábor: Kisebbségvédelem vagy államvédelem?

A magyarországi kisebbségvédelem tizenöt éve

1993. évi LXXVII. törvény
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól

Bibó István
Bibó István lap

Kovács Gábor: Hannah Arendt két modernitása

Könyvismertető
Seyla Benhabib: A 'világ' fogalma Martin Heidegger Lét és idő című művében
Seyla Benhabib: GONDOLKODÁS ÉS ÍTÉLETALKOTÁS Az Eichmann jeruzsálemben újraolvasása

Pap András László: A polgári törvénykönyv esete a gyűlölet-beszéddel

Emberi jogok és közérdek

Emberi jog

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata:
Wikipédia
A magyar ENSZ társaság honlapja:
Az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényét az alábbi okmányok alkotják:
1) Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
2) A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya
3) A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya
4) Első Fakultatív Jegyzőkönyv a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához
5) Második Fakultatív Jegyzőkönyv a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához

Az Emberi Jogok Nemzetközi Törvénye
A Közgyűlés 1948-ban, amikor az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát kihirdette, megtette az első lépést az emberi jogokra vonatkozó, jogi és erkölcsi erővel egyaránt rendelkező nemzetközi törvény kidolgozásában. 1976-ban - három évtizeddel az után, hogy az Egyesült Nemzetek elkezdte ezt a széles vállalkozást - az "Emberi Jogok Nemzetközi Törvénye" három jelentős okmány hatályba lépésével valósággá vált:
Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya;
Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya; és
(az első) Fakultatív Jegyzőkönyv az utóbbi Egyezségokmányhoz.

Naszódi László: Art Garfunkel Peoriában

Avagy az amerikai értékrend

Seres László: Szebb jövőt! Boldogabb Für Lajost

Nem, a gárdaügy sajnos nincs elintézve az ezote­ri­kus-kriptohungarista egyleteknek kijáró Monty Python-féle helyzetleírással, mert bár a helyzet röhejes, de más minőségről van itten szó.

Ádám Zoltán: Rosszkedvünk nyara

Jobb- és baloldali manicheizmusok

Horn Gyula kitüntetése
Gyurcsány Ferenc

Ádám Zoltán
Az elhagyott beszéd

Neményi László – Révész Sándor: „Le lehet rajtunk verni”

Horn Gáborral Neményi László és Révész Sándor beszélgetett

György Péter: A válság (ma)gyarló gárdája

G. István László: À la recherche

Vers

Beszélő, 2007. szeptember

Vers
G. István László: À la recherche

Kistotál
György Péter: A válság (ma)gyarló gárdája
Beszélő-beszélgetés
Neményi László – Révész Sándor: „Le lehet rajtunk verni”
Horn Gáborral Neményi László és Révész Sándor beszélgetett

Folyamatos jelen
Ádám Zoltán: Rosszkedvünk nyara

Vendégkönyv
Seres László: Szebb jövőt! Boldogabb Für Lajost!
Naszódi László: Art Garfunkel Peoriában

Játéktér
Pap András László: A polgári törvénykönyv esete a gyűlölet-beszéddel
Kovács Gábor: Hannah Arendt két modernitása
Noszkai Gábor: Kisebbségvédelem vagy államvédelem?
A magyarországi kisebbségvédelem tizenöt éve

Befejezetlen múlt
Majtényi György: Folt a kék díványon
Az uralmi elit életformája Magyarországon az 1950-es, 1960-as években – I. rész

Messzelátó
Galántai Zoltán: Földönkívüli művészet és földi evolúció

Kultúra
András László – Babiczky Tibor: „A bajok voltak a szerencséim”
Beszélgetés Réz Pállal
Márton László: Kedvenceink dédelgetése
Bazsányi Sándor: „Bízvást!…”
A hazaféltés romantikus alakzatai
Borbély Szilárd: Az anyaghoz
Vajda Mihály: Egy szomorú színjáték dokumentumai
Szilágyi Lenke képei Stuttgartban
Halmai Tamás: Fonódni fényvető szavakba
Változatok lírára és líraiságra – I. rész

Halmai Tamás írásai

"Ha félsz, a másvilágba írj át"
Versnyelv és világkép a Kosztolányi-líra utolsó szakaszában

Az üresség közepe

Iniciálé és még...

A romlás tudása a részvét beszéde
Kőrösi Zoltán: Romkert.

Közel az idők szívéhez
Czigány György Dallamaink című verséről

Király Odett: A nyolcadik napon

Vers

Halmai Tamásnak, szeretettel

Szegő János: „Átélt, de sokkal inkább kitalált mesék”

Egy kiadó két könyve, és minden könyvön két-két név – Robert Walser: Jakob von Gunten, Joseph Delteil: Jeanne d’Arc –, ez aztán a tiszta szimmetria! A borítók lényegre redukált eleganciája (csak a nevek folyó- és nyomtatott betűkkel, semmi illusztráció vagy képi elem) szintén a Scolar kiadó új sorozatának arányos transzparenciáját mutatják. Semmi félre- vagy továbbvezető mellékinformáció.

Robert Walser: Jakob von Gunten
Alcíme: napló. Műfaja: naplóregény. A napló írója Jakob von Gunten, az ő szövegtömbjeiből saját maga állandó önértelmezési folyamatába pillanthatunk bele, és jegyzeteiből ismerjük meg a Benjamenta Intézetet, ahol Jakob és társai vannak (ez a szó jobban fedi ottlétük tartalmát, mint az, hogy tanulnak).
Joseph Delteil: Jeanne d’Arc

Szijj Ferenc: Növényszöveg

regénydarab (g)

Előzmények: Kölcsön Arankától. – A néhai férj csontjai. – Drametár úr sírja. Él-e, hal-e? – Kéknefelejcs: a nyúl. Gyermekkori trauma. – Lobánci, az álruhás királyfi. – Aranka levele. Botrány az ügyfélszolgálaton. – Mi az, hogy egy szállodából nem lehet kimenni? – A feliratkozás bizonytalansága. – Időbetétek, jövőprojektek, növényvilág. – Nagy nemzetközi növényfesztivál.

Nádori Lídia: A jelen nem a múlt folytatása volt

Thomas Brussiggal Nádori Lídia beszélgetett

Thomas Brussig 1965-ben született Kelet-Berlinben, ott nőtt fel, ma felváltva él Berlinben és egy mecklenburgi faluban. A Napsugár fasor innenső vége című regényének magyarországi megjelenése alkalmából 2007 áprilisában, a Budapesti Könyvfesztivál idején a szegedi egyetem bölcsészkarán vendégeskedett, az interjú az ott készített nyilvános beszélgetés szerkesztett változata.

Német írók a Könyvfesztiválon

Az úttörők üzenete

Úttörővasút

Mai hivatalos neve: MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút.
Története
Az Úttörővasút Budapesten, a Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy végállomások között épült keskeny (760 mm) nyomtávú vasútvonal volt, melyen a szolgálati beosztások többségét – felnőtt állomásfőnökök, ill. vonatvezetők felügyelete mellett – 10-14 éves úttörők látták el.

AZ ÚTTÖRŐVASÚT ELSŐMOTORVONATI SZERELVÉNYE
Az Úttörővasút első motorvonati szerelvénye a Camot 001 pályaszámú sínautóbusz és Cax 501, Cax 502 pályaszámú mellékkocsijai voltak. Ez a szerelvény alkotta az Úttörővasúton elsőként közlekedő vonat szerelvényét az 1948. augusztus 1-i megnyitó ünnepségen.

Úttörővasút jegy
Egy 50 filléres jegy.

Márványi Judit: Szüleimről

Peter Valentine: Nyelvcserék

Révész Béla: A Fekete Doboz – 20 éve

Yehuda Bauer: A holokausztról és más genocídiumokról

1955. évi 16. törvényerejű rendelet
a népirtás bűntettének megelőzése és megbüntetése tárgyában 1948. évi december 9. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről
Raphael Lemkin, a genocídium fogalmának megalkotója, lengyel zsidó jogász, aki a német nácizmussal való oppozícióban fogalmazta meg ezt a dokumentumot.

Szakolczai Attila: Téblábolás Budapesten

Michael Korda: Utazás a forradalomba. Személyes emlékeim az 1956-os magyar forradalomról. Vince Kiadó, 2006
GÖMÖRI GYÖRGY: Képzelődések és mesék a forradalomról
MEGEMLÉKEZÉS AZ 1956-OS FORRADALOM49. ÉVFORDULÓJÁN
KATI MARTON és VINCENT MICHAEL KORDA

Batár Attila: Tabula rasa, konzerválás vagy átépítés

Tabula rasa

Balogh László Levente: Arendt Amerikában

Talán Hannah Arendt volt az egyetlen olyan XX. századi európai politikai gondolkodó, aki megpróbált szembenézni az amerikai politikai hagyománnyal, és képes volt elfogadni annak ellentmondásait.

Erdélyi Ágnes: Hannah Arendt 1956-ról – mai szemmel

Hannah Arendt (1906-1975) német zsidó származású filozófus, politológus, a 20. század egyik legnagyobb hatású gondolkodója. Közeli barátságot ápolt Karl Jaspers-szel, valamint megismerkedésükkor kezdődő és élete végéig tartó szerelem kötötte össze Heideggerrel.

Naetar-Bakcsi Ildikó: Hozzászólás

Bozóki András és munkatársai: A szabadság kultúrája – Magyar kulturális stratégia, 2006–2020

Kemény Vagyim: Minisztériumhoz köthető?

„Menten fegyverhez nyúlok,
ha meghallom a kultúra szót.”
Heaven Street Seven

2007 elején Hiller István közzétette A kulturális modernizáció irányai című dolgozatát, ezzel megadta az elvi alapját a kormány kultúrpolitikájának. Ez azért is érdekes, mert pontosan egy évvel ezelőtt Bozóki András akkori miniszter is megjelentette kultúrpolitikai alapvetését: A szabadság kultúrája címmel adták ki a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó, Sebők Marcell által szerkesztett stratégiát.
Adódik a kérdés, hogy mennyire illeszkedik Hiller négyéves programja a hosszabb távú stratégiához.

Papp László Tamás: Cölöpök békaperspektívából

Jegyzetek egy ordóbotrány margójára

Seres László: Vadászjelenetek Alsó-Magyarországról

Várady Tibor: Kommunista piacgondolkodás

Martin József Péter: A Sarkozy-jelenség

Nicolas Sarkozy

Tardos Károly: „Egyértelműen Szlovénia a legsikeresebb”

Greskovits Bélával, a CEU tanszékvezetőjével Tardos Károly beszélgetett

Szlovéniában január óta már Euró a hivatalos fizetési eszköz. Az egészséges szlovén gazdaság hátterében tudatos gazdaságpolitika áll.
Az ország gazdasági, társadalmi helyzete.

Imreh András: Izgalmas eklektika

Esszé

Tábor Ádám: Osztálytudat

Vers

2007. október 18., csütörtök

G. István László írásai

Pályafutása
1997-ben magyar-angol szakon szerzett diplomát az ELTE-n, ugyanekkor fejezte be tanulmányait a Láthatatlan Kollégiumban...

KERESZTHUZAT
G. István László kötete első, minden bizonnyal legjelentősebb és legszebb verseket tartalmazó ciklusának Hang és árnyék: álomversek a címe.

Utolsó lakoma
Simon Balázs: Halálgondola

Katedrális
vers

Gyászolni
vers

Februári capriccio
vers

Várady Tibor írásai

Várady Tibor jogász, a Közép-Európai Egyetem professzora, 1992–1993-ban Jugoszlávia igazságügy-minisztere, 15 könyv szerzője és társszerzője, a Létünk (Szabadka) című folyóirat szerkesztője.

Kollektív kisebbségi jogok és a jogvédelem problémái – a jugoszláv eset
Egyéni vagy kollektív kisebbségi jogok?
Egy amerikai szerző (Adeno Addis) szavai szerint: „...az etnikai jogok csak egy módon érthetők meg, éspedig ha egy csoport jogaiként fogjuk fel őket.”


A MAGYAR JOGFEJLŐDÉS HATÁRON TÚLRÓL NÉZVE
Naplójegyzetek arról, hogy hogyan látja a magyar jog és jogi érvelés mindennapjait valaki, aki külföldön lett jogásszá, de ehhez az anyanyelvi kultúrához tartozik – és idecsöppent.

Szabályozott forradalom?
1989 és a rákövetkező öt-hat év alatt új rend alakult Közép- és Kelet-Európában. Mádl Ferenc forradalomnak nevezi a folyamatot.

Szlovéniai gazdaság

Szlovénia Gazdaság jellemzése

Beszélgetés Várady Tibor professzorral

Beszélgetés Várady Tibor professzorral, volt miniszterrel.

2007. szeptember 20., csütörtök

Beszélő 2007 július–augusztus


Vers
Tábor Ádám: Osztálytudat

Kistotál
Imreh András: Izgalmas eklektika
A melegben tényleg minden tágul: tavaly nyáron kinőttük a parkolót. Jönnek a haverok bulizni, a nagymamák unokázni, a mesterek betont keverni.

Beszélő-beszélgetés
Tardos Károly: „Egyértelműen Szlovénia a legsikeresebb”
Greskovits Bélával, a CEU tanszékvezetőjével Tardos Károly beszélgetett

Folyamatos jelen
Martin József Péter: A Sarkozy-jelenség
Olyan államfője lett Franciaországnak, aki néhány meghatározó kérdésben szembemegy az ötödik köztársaság hagyományaival, szakít a gaulle-izmussal. Ennek tudható be, hogy a franciák többsége, valamint a külföldi sajtó jelentős része, kiváltképp az angolszász liberális médiumok leplezetlen örömmel konstatálták Sarkozy győzelmét.
Várady Tibor: Kommunista piacgondolkodás
A „párt vezető szerepét”, a „békeharcot” most egyszerűen felváltotta a „verseny” és a „piac”. A gondolkodás maradt olyan, amilyen volt. Tekintély- és dogmaorientált.
Vendégkönyv
Seres László: Vadászjelenetek Alsó-Magyarországról
Ami viszont teljesen tűrhetetlen, az az új rendészeti miniszter és államtitkárának nyilvános üzenete. Ez az álszent attitűd többet tesz a joguralom és a jogbiztonság aláásásáért, mint tíz skinheadtámadás együttvéve.

Játéktér
Papp László Tamás: Cölöpök békaperspektívából
Jegyzetek egy ordóbotrány margójára
Kemény Vagyim: Minisztériumhoz köthető?
Naetar-Bakcsi Ildikó: Hozzászólás
Bozóki András és munkatársai: A szabadság kultúrája – Magyar kulturális stratégia, 2006–2020
Erdélyi Ágnes: Hannah Arendt 1956-ról – mai szemmel
Balogh László Levente: Arendt Amerikában
Batár Attila: Tabula rasa, konzerválás vagy átépítés
Szakolczai Attila: Téblábolás Budapesten

Befejezetlen múlt
Yehuda Bauer: A holokausztról és más genocídiumokról
Révész Béla: A Fekete Doboz – 20 éve
Peter Valentine: Nyelvcserék
Márványi Judit: Szüleimről

Kultúra
Bodor Anikó: Ötszáz bizony
Bodor Anikó fotói Ambrus Judit képaláírásaival
Beszélő: Az úttörők üzenete
Az Úttörővasút állomásánál találtunk egy táblát, s azt kértük néhány szerzőnktől, fejtené meg, mi lehet a tábla mögött megbúvó üzenet.
Nádori Lídia: A jelen nem a múlt folytatása volt
Thomas Brussiggal Nádori Lídia beszélgetett
Tandori Dezső: Édes népem, ki itt, ki ott
Halasi Zoltán: Lenke-versek
Kiss Noémi: A Kumpelnest3000
Babiczky Tibor: Nullapont
Gács Anna: A fénykép transzfigurációja
Szijj Ferenc: Növényszöveg
regénydarab (g)
Szegő János: „Átélt, de sokkal inkább kitalált mesék”

Visszabeszélő
Király Odett: A nyolcadik napon

Blogarchívum