A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2007/7. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2007/7. Összes bejegyzés megjelenítése

2007. november 18., vasárnap

Király Odett: A nyolcadik napon

Vers

Halmai Tamásnak, szeretettel

Szegő János: „Átélt, de sokkal inkább kitalált mesék”

Egy kiadó két könyve, és minden könyvön két-két név – Robert Walser: Jakob von Gunten, Joseph Delteil: Jeanne d’Arc –, ez aztán a tiszta szimmetria! A borítók lényegre redukált eleganciája (csak a nevek folyó- és nyomtatott betűkkel, semmi illusztráció vagy képi elem) szintén a Scolar kiadó új sorozatának arányos transzparenciáját mutatják. Semmi félre- vagy továbbvezető mellékinformáció.

Robert Walser: Jakob von Gunten
Alcíme: napló. Műfaja: naplóregény. A napló írója Jakob von Gunten, az ő szövegtömbjeiből saját maga állandó önértelmezési folyamatába pillanthatunk bele, és jegyzeteiből ismerjük meg a Benjamenta Intézetet, ahol Jakob és társai vannak (ez a szó jobban fedi ottlétük tartalmát, mint az, hogy tanulnak).
Joseph Delteil: Jeanne d’Arc

Szijj Ferenc: Növényszöveg

regénydarab (g)

Előzmények: Kölcsön Arankától. – A néhai férj csontjai. – Drametár úr sírja. Él-e, hal-e? – Kéknefelejcs: a nyúl. Gyermekkori trauma. – Lobánci, az álruhás királyfi. – Aranka levele. Botrány az ügyfélszolgálaton. – Mi az, hogy egy szállodából nem lehet kimenni? – A feliratkozás bizonytalansága. – Időbetétek, jövőprojektek, növényvilág. – Nagy nemzetközi növényfesztivál.

Nádori Lídia: A jelen nem a múlt folytatása volt

Thomas Brussiggal Nádori Lídia beszélgetett

Thomas Brussig 1965-ben született Kelet-Berlinben, ott nőtt fel, ma felváltva él Berlinben és egy mecklenburgi faluban. A Napsugár fasor innenső vége című regényének magyarországi megjelenése alkalmából 2007 áprilisában, a Budapesti Könyvfesztivál idején a szegedi egyetem bölcsészkarán vendégeskedett, az interjú az ott készített nyilvános beszélgetés szerkesztett változata.

Német írók a Könyvfesztiválon

Az úttörők üzenete

Úttörővasút

Mai hivatalos neve: MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút.
Története
Az Úttörővasút Budapesten, a Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy végállomások között épült keskeny (760 mm) nyomtávú vasútvonal volt, melyen a szolgálati beosztások többségét – felnőtt állomásfőnökök, ill. vonatvezetők felügyelete mellett – 10-14 éves úttörők látták el.

AZ ÚTTÖRŐVASÚT ELSŐMOTORVONATI SZERELVÉNYE
Az Úttörővasút első motorvonati szerelvénye a Camot 001 pályaszámú sínautóbusz és Cax 501, Cax 502 pályaszámú mellékkocsijai voltak. Ez a szerelvény alkotta az Úttörővasúton elsőként közlekedő vonat szerelvényét az 1948. augusztus 1-i megnyitó ünnepségen.

Úttörővasút jegy
Egy 50 filléres jegy.

Márványi Judit: Szüleimről

Peter Valentine: Nyelvcserék

Révész Béla: A Fekete Doboz – 20 éve

Yehuda Bauer: A holokausztról és más genocídiumokról

1955. évi 16. törvényerejű rendelet
a népirtás bűntettének megelőzése és megbüntetése tárgyában 1948. évi december 9. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről
Raphael Lemkin, a genocídium fogalmának megalkotója, lengyel zsidó jogász, aki a német nácizmussal való oppozícióban fogalmazta meg ezt a dokumentumot.

Szakolczai Attila: Téblábolás Budapesten

Michael Korda: Utazás a forradalomba. Személyes emlékeim az 1956-os magyar forradalomról. Vince Kiadó, 2006
GÖMÖRI GYÖRGY: Képzelődések és mesék a forradalomról
MEGEMLÉKEZÉS AZ 1956-OS FORRADALOM49. ÉVFORDULÓJÁN
KATI MARTON és VINCENT MICHAEL KORDA

Batár Attila: Tabula rasa, konzerválás vagy átépítés

Tabula rasa

Balogh László Levente: Arendt Amerikában

Talán Hannah Arendt volt az egyetlen olyan XX. századi európai politikai gondolkodó, aki megpróbált szembenézni az amerikai politikai hagyománnyal, és képes volt elfogadni annak ellentmondásait.

Erdélyi Ágnes: Hannah Arendt 1956-ról – mai szemmel

Hannah Arendt (1906-1975) német zsidó származású filozófus, politológus, a 20. század egyik legnagyobb hatású gondolkodója. Közeli barátságot ápolt Karl Jaspers-szel, valamint megismerkedésükkor kezdődő és élete végéig tartó szerelem kötötte össze Heideggerrel.

Naetar-Bakcsi Ildikó: Hozzászólás

Bozóki András és munkatársai: A szabadság kultúrája – Magyar kulturális stratégia, 2006–2020

Kemény Vagyim: Minisztériumhoz köthető?

„Menten fegyverhez nyúlok,
ha meghallom a kultúra szót.”
Heaven Street Seven

2007 elején Hiller István közzétette A kulturális modernizáció irányai című dolgozatát, ezzel megadta az elvi alapját a kormány kultúrpolitikájának. Ez azért is érdekes, mert pontosan egy évvel ezelőtt Bozóki András akkori miniszter is megjelentette kultúrpolitikai alapvetését: A szabadság kultúrája címmel adták ki a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó, Sebők Marcell által szerkesztett stratégiát.
Adódik a kérdés, hogy mennyire illeszkedik Hiller négyéves programja a hosszabb távú stratégiához.

Papp László Tamás: Cölöpök békaperspektívából

Jegyzetek egy ordóbotrány margójára

Seres László: Vadászjelenetek Alsó-Magyarországról

Várady Tibor: Kommunista piacgondolkodás

Martin József Péter: A Sarkozy-jelenség

Nicolas Sarkozy

Tardos Károly: „Egyértelműen Szlovénia a legsikeresebb”

Greskovits Bélával, a CEU tanszékvezetőjével Tardos Károly beszélgetett

Szlovéniában január óta már Euró a hivatalos fizetési eszköz. Az egészséges szlovén gazdaság hátterében tudatos gazdaságpolitika áll.
Az ország gazdasági, társadalmi helyzete.