Halmai Tamás: Fonódni fényvető szavakba

Változatok lírára és líraiságra – II. rész

Varga Mátyás: Vagyis a hatalom?

Könyvismertető

Spiró György: Délután

Esszé

Eörsi László: „Ott, akkor és úgy…”

Könyvismertető
Tóth Ilona kivégzésének 50. évfordulójára a híressé vált medika történetéről az eddigieknél jóval vaskosabb tanulmány jelent meg. A Magyar Nemzet riportere így mutatja be a kötetet: „Véget érhet a Tóth Ilona személye körüli vita, amely a kivégzése óta eltelt ötven évben, különösen a rendszerváltás óta, újra és újra fellobban. Kiss Réka és M. Kiss Sándor történészek könyvükben hatévi kutatómunka után minden kétséget kizáróan bebizonyítják: az a brutális gyilkosság, amellyel a medikát kirakatperében vádolják, ott, akkor és úgy, ahogy a peranyagban szerepel, nem történhetett meg.”

Gárdos-Orosz Fruzsina: Polgári joggal a gyűlöletbeszéd ellen

A kormány 2007. szeptember 14-én módosítási javaslatot nyújtott be a hatályos Polgári Tör­vény­könyvről szóló, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) személyhez fűződő jogokat szabályozó részéhez.

Papp László Tamás: Rögeszme-bédekker

Startol az ámokfutó-bajnokság
Daniel Pipes, könyvismertető

Pál Attila: Vérfakasztó gyémántok

Januárra halasztották Charles Ghankay Taylor korábbi libériai elnök perét, akit a Sierra Leonéban elkövetett háborús bűneiért vonnak felelősségre Hágában. Ügyét továbbra is ugyanaz a nemzetközi bírói testület tárgyalja, amelyet öt éve az ENSZ támogatásával külön ennek az eljárásnak a lefolytatására állítottak fel Freetownban. A tavalyi első meghallgatáson Taylor rezzenéstelen arccal közölte, hogy ártatlannak vallja magát, s egyébként sem ismeri el e bíróság illetékességét.

Az Európai Parlament állásfoglalása a Sierra Leone-i különleges bíróságról: Charles Taylor ügye

A BIZOTTSÁG 874/2005/EK RENDELETE (2005. június 9.)
a Libériával kapcsolatos további korlátozó intézkedésekről szóló 872/2004/EK tanácsi endelet módosításáról

Könnyen megússzák a modern despoták

Afrikai háborús bűnös a bíróság előtt: Vér és gyémánt

A permanens polgárháború - gondola háttér

Losoncz Alpár: Populista volt-e Arendt?

Az István, a királyról elfeledkeztünk

Levelek és kérdések Spiró Györgyhöz
Beszélő Nyitott Est

Spiró György a wikipédiában, a DIA-n, a Startlapon, egyéb

Széky János: Miért nem szereti a globalizáció Budapestet?

Nem, a György Péter által felsorolt bajok nem ab­ból származnak, hogy a globalizáció szétveri a fe­le­lős­ség és a szolidaritás értékeit, hanem abból, hogy a globalizáció nincs eléggé jelen.

Az események hevében az a megtiszteltetés ért, hogy a prágai Respektbe írhattam elemzést a Magyar Gár­dá­ról. Ez a hetilap körülbelül olyan, mintha az ős-Be­szé­lő­ből lett volna a HVG, szoros együttműködésben az Economisttal.

Seres László: Magyar Nemzeti Kockázatközösség

Az egyik ilyen, bátortalan féligazságokból felépülő rossz kompromisszum az egészségbiztosítás átalakításáról szóló szeptemberi paktum, amit viszont mindkét kormánypárt saját felülmúlhatatlan sikereként próbál eladni egyre fogyatkozó rajongótáborának.

Bauer Tamás

Zádori Zsolt: Történet, áthangszerelve

Járai Zsigmond egykori jegybankelnök a fiával közösen Kárpátiát hallgat. Miért?

Tankönyvbe illő, hogyan válik a feldolgozatlan múlt zavaros önigazolássá, hogyan keres a bizonytalan identitás új kulturális kapaszkodókat, nem számít, ha azok szélsőjobboldalon vannak is, a lényeg, hogy biztosan „ne legyenek a másik oldalon”.

Csengery Kristóf: Banális történet

Olyan ez, mintha halálra ítélték volna egy rokonomat, tudnám, hogy közeledik a kivégzés ideje, és most azon tépelődnék, hogyan fogják csinálni.

Kovács András Ferenc: Kosztolányi Vásárhelyen

Vers

Beszélő, 2007. október

Vers
Kovács András Ferenc: Kosztolányi Vásárhelyen

Kistotál
Csengery Kristóf: Banális történet
Olyan ez, mintha halálra ítélték volna egy rokonomat, tudnám, hogy közeledik a kivégzés ideje, és most azon tépelődnék, hogyan fogják csinálni.

Beszélő-beszélgetés
Beszélő: Az István, a királyról elfeledkeztünk
Levelek és kérdések Spiró Györgyhöz

Folyamatos jelen
Zádori Zsolt: Történet, áthangszerelve
Járai Zsigmond egykori jegybankelnök a fiával közösen Kárpátiát hallgat. Miért?
Tankönyvbe illő, hogyan válik a feldolgozatlan múlt zavaros önigazolássá, hogyan keres a bizonytalan identitás új kulturális kapaszkodókat, nem számít, ha azok szélsőjobboldalon vannak is, a lényeg, hogy biztosan „ne legyenek a másik oldalon”.

Vendégkönyv
Seres László: Magyar Nemzeti Kockázatközösség
Az egyik ilyen, bátortalan féligazságokból felépülő rossz kompromisszum az egészségbiztosítás átalakításáról szóló szeptemberi paktum, amit viszont mindkét kormánypárt saját felülmúlhatatlan sikereként próbál eladni egyre fogyatkozó rajongótáborának.

Játéktér
Losoncz Alpár: Populista volt-e Arendt?
Pál Attila: Vérfakasztó gyémántok
Papp László Tamás: Rögeszme-bédekker
Gárdos-Orosz Fruzsina: Polgári joggal a gyűlöletbeszéd ellen

Befejezetlen múlt
Majtényi György: Folt a kék díványon
Az uralmi elit életformája Magyarországon az 1950-es, 1960-as években – II. rész
Eörsi László: „Ott, akkor és úgy…”

Kultúra
Spiró György: Délután
Varga Mátyás: Vagyis a hatalom?
Láng Zsolt: Potyautas
Dragomán György: Herceg
Tamás Margit: Nem enged el
Halmai Tamás: Fonódni fényvető szavakba
Változatok lírára és líraiságra – II. rész

Visszabeszélő
Széky János: Miért nem szereti a globalizáció Budapestet?
Nem, a György Péter által felsorolt bajok nem ab­ból származnak, hogy a globalizáció szétveri a fe­le­lős­ség és a szolidaritás értékeit, hanem abból, hogy a globalizáció nincs eléggé jelen.