Nem, a György Péter által felsorolt bajok nem abból származnak, hogy a globalizáció szétveri a felelősség és a szolidaritás értékeit, hanem abból, hogy a globalizáció nincs eléggé jelen.
Az események hevében az a megtiszteltetés ért, hogy a prágai Respektbe írhattam elemzést a Magyar Gárdáról. Ez a hetilap körülbelül olyan, mintha az ős-Beszélőből lett volna a HVG, szoros együttműködésben az Economisttal.
2007. november 18., vasárnap
Seres László: Magyar Nemzeti Kockázatközösség
Az egyik ilyen, bátortalan féligazságokból felépülő rossz kompromisszum az egészségbiztosítás átalakításáról szóló szeptemberi paktum, amit viszont mindkét kormánypárt saját felülmúlhatatlan sikereként próbál eladni egyre fogyatkozó rajongótáborának.
Bauer Tamás
Bauer Tamás
Zádori Zsolt: Történet, áthangszerelve
Járai Zsigmond egykori jegybankelnök a fiával közösen Kárpátiát hallgat. Miért?
Tankönyvbe illő, hogyan válik a feldolgozatlan múlt zavaros önigazolássá, hogyan keres a bizonytalan identitás új kulturális kapaszkodókat, nem számít, ha azok szélsőjobboldalon vannak is, a lényeg, hogy biztosan „ne legyenek a másik oldalon”.
Tankönyvbe illő, hogyan válik a feldolgozatlan múlt zavaros önigazolássá, hogyan keres a bizonytalan identitás új kulturális kapaszkodókat, nem számít, ha azok szélsőjobboldalon vannak is, a lényeg, hogy biztosan „ne legyenek a másik oldalon”.
Csengery Kristóf: Banális történet
Olyan ez, mintha halálra ítélték volna egy rokonomat, tudnám, hogy közeledik a kivégzés ideje, és most azon tépelődnék, hogyan fogják csinálni.
Beszélő, 2007. október
Vers
Kovács András Ferenc: Kosztolányi Vásárhelyen
Kistotál
Csengery Kristóf: Banális történet
Olyan ez, mintha halálra ítélték volna egy rokonomat, tudnám, hogy közeledik a kivégzés ideje, és most azon tépelődnék, hogyan fogják csinálni.
Beszélő-beszélgetés
Beszélő: Az István, a királyról elfeledkeztünk
Levelek és kérdések Spiró Györgyhöz
Folyamatos jelen
Zádori Zsolt: Történet, áthangszerelve
Járai Zsigmond egykori jegybankelnök a fiával közösen Kárpátiát hallgat. Miért?
Tankönyvbe illő, hogyan válik a feldolgozatlan múlt zavaros önigazolássá, hogyan keres a bizonytalan identitás új kulturális kapaszkodókat, nem számít, ha azok szélsőjobboldalon vannak is, a lényeg, hogy biztosan „ne legyenek a másik oldalon”.
Vendégkönyv
Seres László: Magyar Nemzeti Kockázatközösség
Az egyik ilyen, bátortalan féligazságokból felépülő rossz kompromisszum az egészségbiztosítás átalakításáról szóló szeptemberi paktum, amit viszont mindkét kormánypárt saját felülmúlhatatlan sikereként próbál eladni egyre fogyatkozó rajongótáborának.
Játéktér
Losoncz Alpár: Populista volt-e Arendt?
Pál Attila: Vérfakasztó gyémántok
Papp László Tamás: Rögeszme-bédekker
Gárdos-Orosz Fruzsina: Polgári joggal a gyűlöletbeszéd ellen
Befejezetlen múlt
Majtényi György: Folt a kék díványon
Az uralmi elit életformája Magyarországon az 1950-es, 1960-as években – II. rész
Eörsi László: „Ott, akkor és úgy…”
Kultúra
Spiró György: Délután
Varga Mátyás: Vagyis a hatalom?
Láng Zsolt: Potyautas
Dragomán György: Herceg
Tamás Margit: Nem enged el
Halmai Tamás: Fonódni fényvető szavakba
Változatok lírára és líraiságra – II. rész
Visszabeszélő
Széky János: Miért nem szereti a globalizáció Budapestet?
Nem, a György Péter által felsorolt bajok nem abból származnak, hogy a globalizáció szétveri a felelősség és a szolidaritás értékeit, hanem abból, hogy a globalizáció nincs eléggé jelen.
Kovács András Ferenc: Kosztolányi Vásárhelyen
Kistotál
Csengery Kristóf: Banális történet
Olyan ez, mintha halálra ítélték volna egy rokonomat, tudnám, hogy közeledik a kivégzés ideje, és most azon tépelődnék, hogyan fogják csinálni.
Beszélő-beszélgetés
Beszélő: Az István, a királyról elfeledkeztünk
Levelek és kérdések Spiró Györgyhöz
Folyamatos jelen
Zádori Zsolt: Történet, áthangszerelve
Járai Zsigmond egykori jegybankelnök a fiával közösen Kárpátiát hallgat. Miért?
Tankönyvbe illő, hogyan válik a feldolgozatlan múlt zavaros önigazolássá, hogyan keres a bizonytalan identitás új kulturális kapaszkodókat, nem számít, ha azok szélsőjobboldalon vannak is, a lényeg, hogy biztosan „ne legyenek a másik oldalon”.
Vendégkönyv
Seres László: Magyar Nemzeti Kockázatközösség
Az egyik ilyen, bátortalan féligazságokból felépülő rossz kompromisszum az egészségbiztosítás átalakításáról szóló szeptemberi paktum, amit viszont mindkét kormánypárt saját felülmúlhatatlan sikereként próbál eladni egyre fogyatkozó rajongótáborának.
Játéktér
Losoncz Alpár: Populista volt-e Arendt?
Pál Attila: Vérfakasztó gyémántok
Papp László Tamás: Rögeszme-bédekker
Gárdos-Orosz Fruzsina: Polgári joggal a gyűlöletbeszéd ellen
Befejezetlen múlt
Majtényi György: Folt a kék díványon
Az uralmi elit életformája Magyarországon az 1950-es, 1960-as években – II. rész
Eörsi László: „Ott, akkor és úgy…”
Kultúra
Spiró György: Délután
Varga Mátyás: Vagyis a hatalom?
Láng Zsolt: Potyautas
Dragomán György: Herceg
Tamás Margit: Nem enged el
Halmai Tamás: Fonódni fényvető szavakba
Változatok lírára és líraiságra – II. rész
Visszabeszélő
Széky János: Miért nem szereti a globalizáció Budapestet?
Nem, a György Péter által felsorolt bajok nem abból származnak, hogy a globalizáció szétveri a felelősség és a szolidaritás értékeit, hanem abból, hogy a globalizáció nincs eléggé jelen.
Halmai Tamás: Fonódni fényvető szavakba
Változatok lírára és líraiságra – I. rész
A 78. Ünnepi Könyvhét (és a 6. Gyermekkönyvnapok) verskínálata – gazdagságában és színvonalában – nem maradt el a korábbi évek lírai termésétől. Az alábbiakban a Könyvhét hivatalos listáján szereplő, illetőleg a 2007. júniusi rendezvénysorozathoz időben közel megjelent kötetek közül – a válogatás személyességének vállalt esetlegességével – tíz munkát ajánlunk az olvasó figyelmébe.
A 78. Ünnepi Könyvhét (és a 6. Gyermekkönyvnapok) verskínálata – gazdagságában és színvonalában – nem maradt el a korábbi évek lírai termésétől. Az alábbiakban a Könyvhét hivatalos listáján szereplő, illetőleg a 2007. júniusi rendezvénysorozathoz időben közel megjelent kötetek közül – a válogatás személyességének vállalt esetlegességével – tíz munkát ajánlunk az olvasó figyelmébe.
Bazsányi Sándor: „Bízvást…”
A hazaféltés romantikus alakzatai
„De a hazáról… Úgy van, a haza!Zengjen felőle hát a dal, nosza!…”(Arany János: Vojtina Ars poétikája)
„Az érzelmekben, s mindabban, ami velük összefügg, szintén van középhatár…”(Arisztotelész: Nikomakhoszi etika, Szabó Miklós fordítása)
Arany János
„De a hazáról… Úgy van, a haza!Zengjen felőle hát a dal, nosza!…”(Arany János: Vojtina Ars poétikája)
„Az érzelmekben, s mindabban, ami velük összefügg, szintén van középhatár…”(Arisztotelész: Nikomakhoszi etika, Szabó Miklós fordítása)
Arany János
Márton László: Kedvenceink dédelgetése
Valahányszor Margócsy István irodalmi kultuszokról írt tanulmányait olvasom (és erre immár két évtizede, a szerző első Petőfi-könyve óta folyamatosan van lehetőség), mindig olyan érzésem támad, hogy átlátok a szitán. Adott egy közismert és többnyire közkedvelt irodalmi személyiség, plusz a hozzá tartozó életmű (ez volna a szita), és azt veteti észre a tanulmány, hogy amit gondolok az illetőről és műveiről, azt mások már réges-rég elgondolták, olykor az ellenkezőjét is (ez meg az átlátás kezdete).
Margócsy István: Irodalomtörténészi vízió a költészet állapotáról
Margócsy István: Irodalomtörténészi vízió a költészet állapotáról
Galántai Zoltán: Földönkívüli művészet és földi evolúció
„A Holdon észrevettek egy különös formát, olyan volt, mint egy sziklák közül kiemelkedő női fej. Azóta változás történt azon a helyen. Leomlott néhány szikladarab, és így láthatóvá vált három csúcs, amely már csak egy öregasszony homlokára, orrára és állára hasonlít.”(Fontenelle: Beszélgetések a világok sokaságáról. Lakatos Mária fordítása)
Michael Drosnin: A Biblia kódja
Michael Drosnin: A Biblia kódja
Majtényi György: Folt a kék díványon
Az uralmi elit életformája Magyarországon az 1950-es, 1960-as években – I. rész
Rákosi Mátyás a Wikipédiában
Magyar Életrajzi Lexikonban 1000-1990
Kádár János a Wikipédiában
Magyar Életrajzi Lexikonban 1000-1990
Államvédelmi Hatóság a Wikipédiában
Rákosi Mátyás a Wikipédiában
Magyar Életrajzi Lexikonban 1000-1990
Kádár János a Wikipédiában
Magyar Életrajzi Lexikonban 1000-1990
Államvédelmi Hatóság a Wikipédiában
Noszkai Gábor: Kisebbségvédelem vagy államvédelem?
A magyarországi kisebbségvédelem tizenöt éve
1993. évi LXXVII. törvény
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól
Bibó István
Bibó István lap
1993. évi LXXVII. törvény
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól
Bibó István
Bibó István lap
Kovács Gábor: Hannah Arendt két modernitása
Könyvismertető
Seyla Benhabib: A 'világ' fogalma Martin Heidegger Lét és idő című művében
Seyla Benhabib: GONDOLKODÁS ÉS ÍTÉLETALKOTÁS Az Eichmann jeruzsálemben újraolvasása
Seyla Benhabib: A 'világ' fogalma Martin Heidegger Lét és idő című művében
Seyla Benhabib: GONDOLKODÁS ÉS ÍTÉLETALKOTÁS Az Eichmann jeruzsálemben újraolvasása
Pap András László: A polgári törvénykönyv esete a gyűlölet-beszéddel
Emberi jogok és közérdek
Emberi jog
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata:
Wikipédia
A magyar ENSZ társaság honlapja:
Az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényét az alábbi okmányok alkotják:
1) Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
2) A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya
3) A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya
4) Első Fakultatív Jegyzőkönyv a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához
5) Második Fakultatív Jegyzőkönyv a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához
Az Emberi Jogok Nemzetközi Törvénye
A Közgyűlés 1948-ban, amikor az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát kihirdette, megtette az első lépést az emberi jogokra vonatkozó, jogi és erkölcsi erővel egyaránt rendelkező nemzetközi törvény kidolgozásában. 1976-ban - három évtizeddel az után, hogy az Egyesült Nemzetek elkezdte ezt a széles vállalkozást - az "Emberi Jogok Nemzetközi Törvénye" három jelentős okmány hatályba lépésével valósággá vált:
Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya;
Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya; és
(az első) Fakultatív Jegyzőkönyv az utóbbi Egyezségokmányhoz.
Emberi jog
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata:
Wikipédia
A magyar ENSZ társaság honlapja:
Az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényét az alábbi okmányok alkotják:
1) Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
2) A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya
3) A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya
4) Első Fakultatív Jegyzőkönyv a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához
5) Második Fakultatív Jegyzőkönyv a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához
Az Emberi Jogok Nemzetközi Törvénye
A Közgyűlés 1948-ban, amikor az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát kihirdette, megtette az első lépést az emberi jogokra vonatkozó, jogi és erkölcsi erővel egyaránt rendelkező nemzetközi törvény kidolgozásában. 1976-ban - három évtizeddel az után, hogy az Egyesült Nemzetek elkezdte ezt a széles vállalkozást - az "Emberi Jogok Nemzetközi Törvénye" három jelentős okmány hatályba lépésével valósággá vált:
Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya;
Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya; és
(az első) Fakultatív Jegyzőkönyv az utóbbi Egyezségokmányhoz.
Seres László: Szebb jövőt! Boldogabb Für Lajost
Nem, a gárdaügy sajnos nincs elintézve az ezoterikus-kriptohungarista egyleteknek kijáró Monty Python-féle helyzetleírással, mert bár a helyzet röhejes, de más minőségről van itten szó.
Ádám Zoltán: Rosszkedvünk nyara
Jobb- és baloldali manicheizmusok
Horn Gyula kitüntetése
Gyurcsány Ferenc
Ádám Zoltán
Az elhagyott beszéd
Horn Gyula kitüntetése
Gyurcsány Ferenc
Ádám Zoltán
Az elhagyott beszéd
Neményi László – Révész Sándor: „Le lehet rajtunk verni”
Horn Gáborral Neményi László és Révész Sándor beszélgetett
Beszélő, 2007. szeptember
Vers
G. István László: À la recherche
Kistotál
György Péter: A válság (ma)gyarló gárdája
Beszélő-beszélgetés
Neményi László – Révész Sándor: „Le lehet rajtunk verni”
Horn Gáborral Neményi László és Révész Sándor beszélgetett
Folyamatos jelen
Ádám Zoltán: Rosszkedvünk nyara
Vendégkönyv
Seres László: Szebb jövőt! Boldogabb Für Lajost!
Naszódi László: Art Garfunkel Peoriában
Játéktér
Pap András László: A polgári törvénykönyv esete a gyűlölet-beszéddel
Kovács Gábor: Hannah Arendt két modernitása
Noszkai Gábor: Kisebbségvédelem vagy államvédelem?
A magyarországi kisebbségvédelem tizenöt éve
Befejezetlen múlt
Majtényi György: Folt a kék díványon
Az uralmi elit életformája Magyarországon az 1950-es, 1960-as években – I. rész
Messzelátó
Galántai Zoltán: Földönkívüli művészet és földi evolúció
Kultúra
András László – Babiczky Tibor: „A bajok voltak a szerencséim”
Beszélgetés Réz Pállal
Márton László: Kedvenceink dédelgetése
Bazsányi Sándor: „Bízvást!…”
A hazaféltés romantikus alakzatai
Borbély Szilárd: Az anyaghoz
Vajda Mihály: Egy szomorú színjáték dokumentumai
Szilágyi Lenke képei Stuttgartban
Halmai Tamás: Fonódni fényvető szavakba
Változatok lírára és líraiságra – I. rész
G. István László: À la recherche
Kistotál
György Péter: A válság (ma)gyarló gárdája
Beszélő-beszélgetés
Neményi László – Révész Sándor: „Le lehet rajtunk verni”
Horn Gáborral Neményi László és Révész Sándor beszélgetett
Folyamatos jelen
Ádám Zoltán: Rosszkedvünk nyara
Vendégkönyv
Seres László: Szebb jövőt! Boldogabb Für Lajost!
Naszódi László: Art Garfunkel Peoriában
Játéktér
Pap András László: A polgári törvénykönyv esete a gyűlölet-beszéddel
Kovács Gábor: Hannah Arendt két modernitása
Noszkai Gábor: Kisebbségvédelem vagy államvédelem?
A magyarországi kisebbségvédelem tizenöt éve
Befejezetlen múlt
Majtényi György: Folt a kék díványon
Az uralmi elit életformája Magyarországon az 1950-es, 1960-as években – I. rész
Messzelátó
Galántai Zoltán: Földönkívüli művészet és földi evolúció
Kultúra
András László – Babiczky Tibor: „A bajok voltak a szerencséim”
Beszélgetés Réz Pállal
Márton László: Kedvenceink dédelgetése
Bazsányi Sándor: „Bízvást!…”
A hazaféltés romantikus alakzatai
Borbély Szilárd: Az anyaghoz
Vajda Mihály: Egy szomorú színjáték dokumentumai
Szilágyi Lenke képei Stuttgartban
Halmai Tamás: Fonódni fényvető szavakba
Változatok lírára és líraiságra – I. rész
Halmai Tamás írásai
"Ha félsz, a másvilágba írj át"
Versnyelv és világkép a Kosztolányi-líra utolsó szakaszában
Az üresség közepe
Iniciálé és még...
A romlás tudása a részvét beszéde
Kőrösi Zoltán: Romkert.
Közel az idők szívéhez
Czigány György Dallamaink című verséről
Versnyelv és világkép a Kosztolányi-líra utolsó szakaszában
Az üresség közepe
Iniciálé és még...
A romlás tudása a részvét beszéde
Kőrösi Zoltán: Romkert.
Közel az idők szívéhez
Czigány György Dallamaink című verséről
Szegő János: „Átélt, de sokkal inkább kitalált mesék”
Egy kiadó két könyve, és minden könyvön két-két név – Robert Walser: Jakob von Gunten, Joseph Delteil: Jeanne d’Arc –, ez aztán a tiszta szimmetria! A borítók lényegre redukált eleganciája (csak a nevek folyó- és nyomtatott betűkkel, semmi illusztráció vagy képi elem) szintén a Scolar kiadó új sorozatának arányos transzparenciáját mutatják. Semmi félre- vagy továbbvezető mellékinformáció.
Robert Walser: Jakob von Gunten
Alcíme: napló. Műfaja: naplóregény. A napló írója Jakob von Gunten, az ő szövegtömbjeiből saját maga állandó önértelmezési folyamatába pillanthatunk bele, és jegyzeteiből ismerjük meg a Benjamenta Intézetet, ahol Jakob és társai vannak (ez a szó jobban fedi ottlétük tartalmát, mint az, hogy tanulnak).
Joseph Delteil: Jeanne d’Arc
Robert Walser: Jakob von Gunten
Alcíme: napló. Műfaja: naplóregény. A napló írója Jakob von Gunten, az ő szövegtömbjeiből saját maga állandó önértelmezési folyamatába pillanthatunk bele, és jegyzeteiből ismerjük meg a Benjamenta Intézetet, ahol Jakob és társai vannak (ez a szó jobban fedi ottlétük tartalmát, mint az, hogy tanulnak).
Joseph Delteil: Jeanne d’Arc
Szijj Ferenc: Növényszöveg
regénydarab (g)
Előzmények: Kölcsön Arankától. – A néhai férj csontjai. – Drametár úr sírja. Él-e, hal-e? – Kéknefelejcs: a nyúl. Gyermekkori trauma. – Lobánci, az álruhás királyfi. – Aranka levele. Botrány az ügyfélszolgálaton. – Mi az, hogy egy szállodából nem lehet kimenni? – A feliratkozás bizonytalansága. – Időbetétek, jövőprojektek, növényvilág. – Nagy nemzetközi növényfesztivál.
Előzmények: Kölcsön Arankától. – A néhai férj csontjai. – Drametár úr sírja. Él-e, hal-e? – Kéknefelejcs: a nyúl. Gyermekkori trauma. – Lobánci, az álruhás királyfi. – Aranka levele. Botrány az ügyfélszolgálaton. – Mi az, hogy egy szállodából nem lehet kimenni? – A feliratkozás bizonytalansága. – Időbetétek, jövőprojektek, növényvilág. – Nagy nemzetközi növényfesztivál.
Nádori Lídia: A jelen nem a múlt folytatása volt
Thomas Brussiggal Nádori Lídia beszélgetett
Thomas Brussig 1965-ben született Kelet-Berlinben, ott nőtt fel, ma felváltva él Berlinben és egy mecklenburgi faluban. A Napsugár fasor innenső vége című regényének magyarországi megjelenése alkalmából 2007 áprilisában, a Budapesti Könyvfesztivál idején a szegedi egyetem bölcsészkarán vendégeskedett, az interjú az ott készített nyilvános beszélgetés szerkesztett változata.
Német írók a Könyvfesztiválon
Thomas Brussig 1965-ben született Kelet-Berlinben, ott nőtt fel, ma felváltva él Berlinben és egy mecklenburgi faluban. A Napsugár fasor innenső vége című regényének magyarországi megjelenése alkalmából 2007 áprilisában, a Budapesti Könyvfesztivál idején a szegedi egyetem bölcsészkarán vendégeskedett, az interjú az ott készített nyilvános beszélgetés szerkesztett változata.
Német írók a Könyvfesztiválon
Az úttörők üzenete
Úttörővasút
Mai hivatalos neve: MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút.
Története
Az Úttörővasút Budapesten, a Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy végállomások között épült keskeny (760 mm) nyomtávú vasútvonal volt, melyen a szolgálati beosztások többségét – felnőtt állomásfőnökök, ill. vonatvezetők felügyelete mellett – 10-14 éves úttörők látták el.
AZ ÚTTÖRŐVASÚT ELSŐMOTORVONATI SZERELVÉNYE
Az Úttörővasút első motorvonati szerelvénye a Camot 001 pályaszámú sínautóbusz és Cax 501, Cax 502 pályaszámú mellékkocsijai voltak. Ez a szerelvény alkotta az Úttörővasúton elsőként közlekedő vonat szerelvényét az 1948. augusztus 1-i megnyitó ünnepségen.
Úttörővasút jegy
Egy 50 filléres jegy.
Mai hivatalos neve: MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút.
Története
Az Úttörővasút Budapesten, a Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy végállomások között épült keskeny (760 mm) nyomtávú vasútvonal volt, melyen a szolgálati beosztások többségét – felnőtt állomásfőnökök, ill. vonatvezetők felügyelete mellett – 10-14 éves úttörők látták el.
AZ ÚTTÖRŐVASÚT ELSŐMOTORVONATI SZERELVÉNYE
Az Úttörővasút első motorvonati szerelvénye a Camot 001 pályaszámú sínautóbusz és Cax 501, Cax 502 pályaszámú mellékkocsijai voltak. Ez a szerelvény alkotta az Úttörővasúton elsőként közlekedő vonat szerelvényét az 1948. augusztus 1-i megnyitó ünnepségen.
Úttörővasút jegy
Egy 50 filléres jegy.
Yehuda Bauer: A holokausztról és más genocídiumokról
1955. évi 16. törvényerejű rendelet
a népirtás bűntettének megelőzése és megbüntetése tárgyában 1948. évi december 9. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről
a népirtás bűntettének megelőzése és megbüntetése tárgyában 1948. évi december 9. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről
Raphael Lemkin, a genocídium fogalmának megalkotója, lengyel zsidó jogász, aki a német nácizmussal való oppozícióban fogalmazta meg ezt a dokumentumot.
Szakolczai Attila: Téblábolás Budapesten
Michael Korda: Utazás a forradalomba. Személyes emlékeim az 1956-os magyar forradalomról. Vince Kiadó, 2006
GÖMÖRI GYÖRGY: Képzelődések és mesék a forradalomról
MEGEMLÉKEZÉS AZ 1956-OS FORRADALOM49. ÉVFORDULÓJÁN
KATI MARTON és VINCENT MICHAEL KORDA
GÖMÖRI GYÖRGY: Képzelődések és mesék a forradalomról
MEGEMLÉKEZÉS AZ 1956-OS FORRADALOM49. ÉVFORDULÓJÁN
KATI MARTON és VINCENT MICHAEL KORDA
Balogh László Levente: Arendt Amerikában
Talán Hannah Arendt volt az egyetlen olyan XX. századi európai politikai gondolkodó, aki megpróbált szembenézni az amerikai politikai hagyománnyal, és képes volt elfogadni annak ellentmondásait.
Erdélyi Ágnes: Hannah Arendt 1956-ról – mai szemmel
Hannah Arendt (1906-1975) német zsidó származású filozófus, politológus, a 20. század egyik legnagyobb hatású gondolkodója. Közeli barátságot ápolt Karl Jaspers-szel, valamint megismerkedésükkor kezdődő és élete végéig tartó szerelem kötötte össze Heideggerrel.
Naetar-Bakcsi Ildikó: Hozzászólás
Bozóki András és munkatársai: A szabadság kultúrája – Magyar kulturális stratégia, 2006–2020
Kemény Vagyim: Minisztériumhoz köthető?
„Menten fegyverhez nyúlok,
ha meghallom a kultúra szót.”
Heaven Street Seven
2007 elején Hiller István közzétette A kulturális modernizáció irányai című dolgozatát, ezzel megadta az elvi alapját a kormány kultúrpolitikájának. Ez azért is érdekes, mert pontosan egy évvel ezelőtt Bozóki András akkori miniszter is megjelentette kultúrpolitikai alapvetését: A szabadság kultúrája címmel adták ki a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó, Sebők Marcell által szerkesztett stratégiát.
Adódik a kérdés, hogy mennyire illeszkedik Hiller négyéves programja a hosszabb távú stratégiához.
ha meghallom a kultúra szót.”
Heaven Street Seven
2007 elején Hiller István közzétette A kulturális modernizáció irányai című dolgozatát, ezzel megadta az elvi alapját a kormány kultúrpolitikájának. Ez azért is érdekes, mert pontosan egy évvel ezelőtt Bozóki András akkori miniszter is megjelentette kultúrpolitikai alapvetését: A szabadság kultúrája címmel adták ki a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó, Sebők Marcell által szerkesztett stratégiát.
Adódik a kérdés, hogy mennyire illeszkedik Hiller négyéves programja a hosszabb távú stratégiához.
Tardos Károly: „Egyértelműen Szlovénia a legsikeresebb”
Greskovits Bélával, a CEU tanszékvezetőjével Tardos Károly beszélgetett
Szlovéniában január óta már Euró a hivatalos fizetési eszköz. Az egészséges szlovén gazdaság hátterében tudatos gazdaságpolitika áll.
Az ország gazdasági, társadalmi helyzete.
Szlovéniában január óta már Euró a hivatalos fizetési eszköz. Az egészséges szlovén gazdaság hátterében tudatos gazdaságpolitika áll.
Az ország gazdasági, társadalmi helyzete.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
